Érkeznek az ÁTK pályázatok! Társadalmi egyeztetés alá került mind a kisebb, mind pedig a nagyobb projekteket támogató felhívások, melyeknek célja az állattartó telepek korszerűsítése.

Cikkünkben először bemutatjuk, hogy mit is támogat ez a két pályázat, majd pedig a különbségeket is részletezzük.

Mi az ÁTK pályázatok célja?

Az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati lehetőségek egy új lendületet hozhatnak a mezőgazdasági ágazatban. A felhívások célja az állattartó gazdaságok versenyképességének fokozása, új technológiák bevezetése révén, miközben az energiatakarékosság és a környezetvédelem is fontos szempont.

A pályázatokban megfogalmazott célok között szerepel az állattartó gazdaságok hatékonyságának növelése, épületenergetikai és technológiai fejlesztések révén. Emellett kiemelt figyelmet kap az állatjólét és a környezetvédelem is.

Kik pályázhatnak?

A pályázatban mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik legalább 10 000 euró értékű üzemmérettel rendelkeznek, és az árbevételük legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származik. A pályázat benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év alapján kell az üzemméretet vagy az árbevételt meghatározni.

A családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) esetében a tagok legalább 50%-ának kell rendelkeznie legalább 10 000 euró értékű üzemmérettel vagy az árbevétel legalább 40%-ának mezőgazdasági tevékenységből származónak kell lennie. Ha a CSMT rendelkezik teljes lezárt üzleti évvel, az előírást önmagában kell teljesítenie.

Mind a két pályázatra az egész ország területéről várják a támogatási igényeket.

Milyen tevékenységeket támogat?

Támogatást a következő állatfajok tartásához lehet igényelni:

• baromfifélék (házityúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd, gyöngytyúk);
• sertésfélék (házi sertés, vaddisznó);
• szarvasmarhafélék (szarvasmarha és bivaly, ideértve a bölényt is);
• juh- és kecske félék;
• lófélék (ló, szamár, öszvér), nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly, csincsilla.

A pályázat ezen belül négy darab célterületet határoz meg.

Az első célterület: Állattartó telepek általános korszerűsítése (beleértve új állattartó telepek létesítését is)

Az állattartó telepek általános korszerűsítése célterület különböző részterületeket ölel fel. Ennek részeként a baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, juh és kecsketartó telepek, valamint egyéb állattartó telepek modernizációja és fejlesztése történik. Ez magában foglalja az állategészségügyhöz, takarmányozáshoz és tartáshoz kapcsolódó technológiák beszerzését és fejlesztését, például szellőztetés és hűtés-fűtés rendszerek kiépítését, valamint épületek bővítését és fejlesztését, mint például istállók és tejházak építését. Ezen intézkedések célja az állattartás hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése, valamint az állatjólét és a termelékenység javítása a mezőgazdasági ágazatban.

Második célterület: Állattartó telepek fejlesztését szolgáló zöld beruházások (beleértve új állattartó telepek létesítéséhez kapcsolódó zöld beruházások megvalósítását is)

A második célterület kiterjed az energiahatékonyság javítására és megújuló energiaforrások alkalmazására. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják az épületenergetikai és épületgépészeti korszerűsítéseket, valamint a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló technológiák alkalmazását. Az energiahatékonyság növelése érdekében fűtési, hűtési és világítási rendszerek korszerűsítése, valamint új, energiatakarékos berendezések beszerzése valósulhat meg. Emellett megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák kerülhetnek bevezetésre, mint például napkollektorok, napelemes rendszerek, biomassza alapú rendszerek, hőszivattyús rendszerek, geotermikus energia és anaerob lebontáson alapuló biogáztermelés.

Harmadik célterület: Állattartó telepek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében (beleértve új állattartó telepek létesítéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását is)

A harmadik célterület az állattartó telepek fejlesztését célozza az ammónia-kibocsátás csökkentése érdekében, ideértve az új telepek létesítéséhez kapcsolódó beruházásokat is. Az intézkedések célja az ammónia és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a levegő minőségének javítása és a vízterhelés csökkentése. A fejlesztések közé tartozhat az ammónia-kibocsátást csökkentő építési munkálatok, például a trágyatárolók fedése, új fedett trágyatárolók építése, padozat kialakítása és tetőszigetelés. Emellett támogatást nyújtanak új gépek, eszközök és technológiák beszerzéséhez vagy meglévők korszerűsítéséhez, ideértve a légmosó berendezéseket, csepegésmentes itatókat és más innovatív trágyakezelési eszközöket is.

Negyedik célterület: Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, sertéságazat esetén a farokkurtítás visszaszorításával (beleértve új állattartó telepek létesítéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását is)

A negyedik célterület célja az állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása és a sertéságazatban a farokkurtítás visszaszorítása. Ez magában foglalja az állatbetegségek kockázatának csökkentését és az állatok jólétének javítását szolgáló beruházásokat. A sertéstartó telepek fejlesztésével több helyet biztosítanak a sertéseknek, miközben olyan intézkedéseket vezetnek be, mint a többlet szalma biztosítása és a levegőminőség szabályozása.

Mi a különbség az ÁTK pályázatok között?

Támogatási mértéke, intenzitás

A kisebb pályázat, vagyis az „Állattartó telepek megújításának támogatása” esetében a támogatási intenzitás 50-70% között mozog, ezt az adott célterület befolyásolja. A támogatás összege maximum 200 millió forint lehet.

A nagyobb pályázat, az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” esetében a támogatási intenzitás szintén célterület függően 50-70% között mozoghat, azonban itt már a támogatási összeg magasabb, minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint igényelhető (azonban egyes célterületek esetében vannak korlátok).

Beadás

A kis ÁTK pályázatot várhatóan 2024. június 25-től, a nagyobb testvérét 2024. július 30-tól lehet benyújtani, ez azonban még a végleges felhívás megjelenésétől függhet.

Fontos a felkészülés

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az időbeni felkészülés ezekre a pályázatokra, hiszen ez lehetővé teszi a pályázók számára, hogy megfelelően kidolgozzák terveiket, összegyűjtsék szükséges dokumentációikat és gondosan átgondolják a pályázati feltételeket, segít elkerülni az utolsó pillanatban bekövetkező kapkodást és a hibák elkerülését, ami növeli a pályázat sikeres elbírálásának esélyeit.

Ha szeretne valamelyik pályázaton indulni, keressen minket bizalommal!

2024. május 14-én online konferenciát tartunk az érkező, agráriumnak szóló pályázatokról! Ide kattintva regisztrálhat az eseményre!

Goodwill Consulting Kft. – Információból fejlesztés, a fejlesztésből siker