A munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony a munkaszerződés aláírása után jön létre. Ennek alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni részére. A törvény előírása alapján – elsősorban annak bizonyítása céljából, hogy a felek pontosan miben állapodtak meg a munkaviszonyt illetően – a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő harminc napon belül.

Fontos, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkavállaló alapbérét és munkaköri leírását, illetve a munkaviszony kezdetének napját is. Amennyiben ez elmarad, úgy a törvény alapján a munkaviszony kezdetének a munkaszerződés megkötését követő napot kell tekinteni.

Meg kell határozni a munkaviszony tartamát is, azaz, hogy határozott, vagy határozatlan időtartamra jön létre. Amennyiben erről nem rendelkeznek külön, úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaszerződésben rögzíteni kell a munkavállaló munkahelyét is. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. A felek közötti eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A munkaszerződésben a felek próbaidőt is kiköthetnek, mely a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedhet. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják, azonban ez esteben sem haladhatja meg a próbaidő tartama a három hónapot. A próbaidő tartama alatt a felek indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntethetik a munkaviszonyt.

A fentiek mellett a munkáltatónak írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül az alábbiakról:

• napi munkaidő
• alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások
• munkabér elszámolási módja
• munkabérfizetés gyakorisága, kifizetés napja
• munkakörbe tartozó feladatok
• szabadság mértéke, számítási módja és kiadása
• munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai
• a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
• valamint, hogy kia munkáltatói jogkör gyakorlója.

Amennyiben a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnne, a munkáltató a felsorolt írásbeli tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles teljesíteni. Amennyiben a felek között létrejött munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg, a munkáltatónak csak a munkáltatói jogkör gyakorlójáról kell tájékoztatnia a munkavállalót.

Abban az esetben, ha a munkavállaló külföldön is végez munkát, melynek időtartama a 15 napot meghaladja az említettek mellett, a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokról egyaránt.

Fekete Klaudia

Jogszervízre van szüksége?

Lépjen kapcsolatba a D.A.S. csoporttal

ide kattintva,

és hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot!

 D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. – Mert jogában áll